Kedves idegen!
Hallom, hogy elhagyta meleg fogadónkat és már messze-messze jár. De ennek ellenére fogtam a bátorságot és utánajártam következő úti céljának. Ha olvassa ezt a levelet, akkor kutatómunkám "sikeresnek" mondható.
Levelem nem egyszerű szórólap, ami megváltó pén..z növelő módszerekről szól és ránéz aztán eldobja. Neem. Ennél sokkal többről van szó. De előtte..
Lenne egy kérdésem az Ön számára, miszerint:
Miért hiszi az emberek többsége az animációs filmekről, hogy mesefilmek?
Mert az, nem? Mert egy géppel meganimált karakter csak cuki-muki, nyilem-nyalom lehet, nem? Mert a történet gyerekeknek szól, és ha már gyerekeknek szól, akkor az biztos, hogy unalmas, meg semmitmondó, meg lényegtelen, nem? Mert egy ilyen film elkészítése nem emészt fel annyi munkaórát, mint egy élőszereplős film és és ezzel együtt kiveszik a film varázsa, nem? Mert egy animációs film soha nem érhet fel egy élőszereplős filmhez, nem? Mert egy szülő, csak HÁROM ADAG LÓNYUGTATÓVAL ÉS FÉLDOBOZ XANAX-AL TUD BEÜLNI, HOGY NE KAPJON MARADANDÓ AGYFASZT, nem? De, nem?!?
Szögezzük le, hogy vannak (hát hogy a viharba ne lennének) olyan animációs filmek, amikre ez a leírás teljesen igaz, mint például azok az ipari hulladékok, amiket a mai filmünk előtti ajánló részébe beleszuszakoltak. (Ugye Jégkorszak öt, vagy hat vagy még több pénz, pénz, pénz?) Viszont némelyikük még azon a bizonyos élvezhetőségi faktoron is alá megy, ahol csak xanax-al tudja elviselni a néző a filmet, és a néző gyerek is lehet. Ezért is bosszantanak az olyan animációs filmek, amik nem tudnak felnőni a korukhoz, ma már nem a szar szenny kell a nézőnek, hanem a minőség. Merem állítani, hogy egyre erősebb az a filmnézői réteg, ami sajnálja az idejét az ilyen semmitmondó szutykokra és inkább kétszer elmegy megnézni a Zootroploist.
Már az első teaser, teaser trailer idején tudtam, hogy ez egy állati film lesz. (haha) Aztán kijött a teaser tailer, az első trailer, és a többi. Egyre izgatottabb voltam. Már annyira, hogy elfelejtettem, hogy foglaltunk jegyet az első esti premier vetítésre. Na, nem kell már is emlékeztető gyógyszert felírni. Tudja, érettségi év, sok tanulás, közben "élni" is kéne. Szóval, jahhh, elfelejtettem a vetítés napját, miközben előtte 2 hónappal már ódákat zengtem a filmről, hogy ha az évben egy animációs filmet nézel meg, akkor ez az legyen. Beváltotta a reményeimet?
Be.
Nem is akármilyen módon. Már ott megnyert a film, amikor beléptünk a moziterembe és tudomásul vettem, hogy egy gyerek sincs a teremben, csak nálam idősebbek. Na jó, volt egy 13 éves srác, na de no.. Jóóó, tudom, már tényleg kéne az a gyógyszer, majd megyek dokihoz. Leültünk, ketten. Úgyhogy hét darab helyet foglaltunk. Kicsit se volt kínos kikérni azt a két darab jegyet. Áááááh dehogy!! Miközben ezen morfondíroztam, elkezdődött a 15 perces reklámblokk. DE BÁRCSAK REKLÁMBLOKK LETT VOLNA!!! De nem az volt. Reklámok helyett ajánlók voltak. Olyan ajánlók, amikről pár bekezdéssel korábban már beszéltem. (Vagyis írtam, de nem mindegy?!) Szóval ezek az agysorvasztó animációs filmek miatt vannak még mindig előítéletek, ha azt mondom, hogy menjünk el megnézni egy animációs filmet. De remélem, hogy ezek az előítéletek hamarosan eltűnnek a feledésben, és amikor 10 vagy 20 év múlva azt mondom, hogy animációs film, akkor az ember egy minőségi szórakoztatásra gondol és nem azokra a szutykokra, amiket ott adtak le a film előtt.
Mennyire tudta teljesíteni, a már alapból is magasra tett mércét mai filmünk, a Zootroplois?
Nos, már 10 éve követem az animációs filmek fejlődését és kijelenthetem, hogy a Zootroplois a maga műfajában egy kiemelkedő alkotás. Nem csak azt érte el, hogy a szülő aki elkíséri a gyerekét, ne lője be le magát a film első öt percében, hanem ezen felül, olyan szórakoztatást tud nyújtani a felnőttnek, mint egy előítéletek nélkül induló élőszereplős film. Ez a fajta szórakozás többféle is lehet, és biztosra veszem, hogy mindenki megtalálja a maga szórakoztatását ebben a filmben.
Térjünk vissza az iskolapadba, ahol éppen az Abominatio bolygóról származó kémia tanár próbál órát tartani az izgőmozgó diákoknak, akiknek igazából figjuk sincs miről szól ez az egész. Viszont, ha ugrunk egy picit az időben akkor már látjuk, hogy a diákoknak már valami csak-csak megmaradt. Szóval mi maradt meg a kémia órákról? Igazából semmi. Csak valami kötésekről volt szó, azokat is inkább kipuskáztam. (Upsz lebuktam ^^"") De ha már kötések, akkor a mai filmünk egyik legnagyobb erőssége az a főszereplők közötti kémia tökéletes egyvelege. Az első percektől fogva tudtam, hogy ez a két karakter, olyan jó párost fog alkotni, amit régen láttunk. (Bár a HowToTrainYourDragon-ban Hablaty és Fogatlan között is kialakult ez a szervetlen kémiai kötés, viszont ott ember-háziállat viszonyról van szó. Habááárr. Na jó, nem megyek bele oktalan okvetlenkedésekbe, hogy kifejezzem álláspontomat, meg hogy itt is állatokról van szó, csak emberesedtek, meg minden..) A lényeg, ami lényeg, hogy a filmben szereplő párosunk elképesztő. Nem elég, hogy egymaguk is el tudnak lenni a világban, de kiegészítve/segítve egymást, olyan szintre tudnak emelkedni, ami szinte már elképesztő.
Ha már karakterek, illene őket bemutatnom, nem csak a köztük lévő kémiáról áradozni. A film Judy Hopps-nál veszi fel a fonalat, akinek hatalmas álmai vannak, ahhoz képest, hogy ő csak egy "egy átlagos kisvárosi paraszt". Viszont eltökéltsége miatt nem hagyja álmait a feledés homályába merülni, hanem jó erősen magához szorítja és elvégzi sikeresen a kiképzést. Első feladatát megkapva összetalálkozik párosunk másik tagjával Nicholas P. Wilde-al, aki szokványos napi rutinját végzi, amit már 12 éves kora óta űz.
Viszont az élet soha nem egyszerű, bárhogy is nézzük, de ettől is szép. Judynak 48 órája van megoldania egy ügyet, viszont egyetlen kiinduló pontja, nem más, mint Nick.
Kedves idegen, megvan az a jelenség, amikor valaki megemlíti azokat a bizonyos almás termékeket, és az első szavak között ott lesz, hogy "minőség"? Mintha a Disney is ezt a márkaminőséget szeretné elérni a filmjeivel és szerintem ez egyre valószínűbb, hogy befog következni. Ennek kapcsán is ki kell emelnem a látványt. DE a látványt nem lehet, csak úgy pár felszálló madárrengeteggel szemlélteni, ahogy a Dinótesó is tette (ennek tényleg ez a neve?!), hanem kell egy olyan felépített környezet, ahol ezt be is lehet mutatni. Zootroplois tökéletes helyszín ennek a bemutatására. Olyan látványbeli elemeket tettek bele filmbe, hogy arra csak azt tudom mondani, hogy mestermunka. De miért is mestermunka ez a látványvilág? Először induljunk ki a város felépítéséből. NEM! Ismétlem, nem egyszerű házakat tettek bele, hanem kerületektől függően más-más építészeti stílusokat hozott be a film. Másodszor a film az összes környezeti elemet belevette a repertoárba, és nem csak egy kerületben játszódik a film, (bár ennek az oka az is lehet, hogy az e-péniszüket növeljék a többi animátor csapattal szembe, hogy "Na látjátok, mi ilyet is tudunk! He-he"). Harmadszor, ami bár egy eastar egg, de megemlíteném azt az új tapintási technologiát amit felhasználtak, az egyik jelenetnél. El sem hiszem, hogy annak a pár snittnek az elkészítésébe eltelt több nap, mire csak lerenderelték. (Bojler melletti jelenet.) Egy szó, mint száz technikai részről ez a film kifogástalan!
Élménybeszámolóm végére jutotam és a határidőből is kezdek kifutni, mert már mások is pályáznak erre a filmre. De mielőtt még elfelejteném, megemlítem, hogy kiknek is ajánlom ezt a filmet. Hmm. Helyesbítek. Kiknek nem ajánlom ezt a filmelt. Elsősorban az összes rossz indulatú embereknek, akik csak a rosszat tudják meglátni az animációs filmekben. Másodsorban. Dunno, csak jól hangzott, hogy elsősorban. :P
Összegezve, ha egy olyan filmet szeretne látni, ami után örömtelien jön ki a moziteremből, akkor ez az a film.
Értékelés: ✓✓✓✓✓
Vektoon
