Az embert a saját maga által megért történetek formálják. A történetek, amelyek mögöttünk vannak, meghatároznak minket. Mit tennél ha kapnál egy eszközt, "fegyvert", hogy előrelásd életed fonalát? Min változtatnál?
A történet szerint, idegenek érkeznek bolygónkra, tizenkét jármű, tizenkét helyre száll le. Az emberiséget, mint derült égből villámcsapás éri, de minden erejüket bevetik a békés, diplomatikus reakció érdekében, így több nációval összedolgozva, az amerikaiak felbérelnek egy tudóst és egy nyelvészt, hogy kiderítsék mi az idegenek valódi célja a Földön. Ennél tovább ragozni nem is érdemes, ezt a filmet átélni kell.
A forgatókönyv egyébként "Az életed története" című novelláskötetének egyik történetére alapul, melyet Ted Chiang vetett papírra, de filmvászonra dolgozásában kiemelkedőt alkotott Eric Heisserer és Denis Villeneuve. Az elején már betekintést nyerünk a kirakós egyik darabkájába, ami a történet kibontakozásával egyre nagyobb jelentőséget kap.
Érdemes kiemelni a tudomány és a mára leértékelt sablonosnak tűnő nyelvészet/bölcsészet párharcát. Eleve különleges vonása a filmnek, hogy a sci-fi alkotásokban oly' sokszor háttérbe szoruló bölcsész tudományokat előtérbe helyezi, sőt, kulcsfontosságúvá teszi a béke megőrzésének szempontjából. Végre nem a fizikusok mentik meg a napot! Najó, talán ők is segítettek... A film felveti a kérdést, hogy vajon a tudomány vagy a kommunikáció volt az, amely az ősi civilizációk kialakulásának alapköve és összetartója volt? A racionalitással semmi gond, létfontosságú a mai világban. De vajon nem visszük túlzásba? Konfrontáció esetén nem követjük-e el azt a hibát, hogy mindig rosszat feltételezünk?
Az Érkezés c. film elsőre egy tipikus sci-fi filmnek tűnhet az előzetes alapján, de egyáltalán nem az. Ha valaki arra számít, hogy jönnek a fejlett technológiával rendelkező űrlények, majd a szokásos módon történik minden, az kellemesen csalódni fog. A film ugyanis az úgynevezett "hard sci-fi" és "soft sci-fi" ötvözete, a látvány és a technológia ilyenkor kissé a háttérbe szorul, a főszerepet az elvont gondolatok és elméletek kapják. Ilyen film volt példádul a Csillagok között és a közöttük lévő hasonlóság sok nézőnek fel fog tűnni. A különbség az, hogy míg a Csillagok között túltolta a nyálas érzelgősséget, addig az Érkezés meg tudta tartani a kellemes hangsúlyt a tudományosság és a szentimentalizmus között.
Az összetartás és az együttműködés az emberiség fennmaradásának kulcsa. Ennek alapja pedig a kommunikáció. A mai világban ingatag ez az összefogás, amit a film szintén kiemel. Pedig csak kommunikálnunk kellene egymással, megérteni a másikat. Olybá tűnik, az emberek nem veszik a fáradtságot a másik igazi jellemének megismerésére, mindenki individualista lett. Ha a másik véleménye eltér, nem értünk egyet vele, dobjuk a kukába. A film szépen példázza, hogy meglehet érteni mindenkit, csak a megfelelő eszközt kell megtalálni hozzá, olyan eszközt, ami tulajdonképpen végig a rendelkezésünkre állt.
A színészi játék kivétel nélkül fantasztikus volt, Amy Adams-et végre talán sikerül megkedvelni, mint komoly színésznő, eddigi blockbuster filmjeiben ugyanis nem kapott rá sok lehetőséget. Jeremy Renner a lehetőségekhez képest jól alakít, de érezni, hogy nem rajta volt a fő hangsúly.
Összességében olyan filmet sikerült vászonra vinni, amit érdemes mindenkinek megtekinteni.
Értékelés
Elexis: ✓✓✓✓ és fél
Nova: ✓✓✓✓
