Végre bebizonyosodott: az online publikáló amatőr írók alkotásaiból nem csak a moslék ötven árnyalatát lehet elkészíteni.
A mai kritikában a Mentőexpedícióról lesz szó, melyet Ridley Scott rendezett és főszerepében Matt Damon játszik.
A film Andy Weir: A Marsi című könyve alapján készült, melyben egy marsi expedíció asztronautája egy homokvihar-baleset során megsérül, társai halottnak könyvelik el, majd az “any man who falls behind is left behind” protokollt követve elhagyják a bolygót. Csakhogy meglepetés: Mark Watney mégsem halt meg. Főszereplőnk így ott marad egyedül az ember számára élhetetlen bolygón, és a rendelkezésére álló limitált mennyiségű ellátmánnyal valahogy túl kell élnie a további négy évet, amíg a következő emberes expedíció meg nem érkezik. Hasonló hajótörött szituációval több könyvben és filmben is találkozhattunk már (Cast away, Robinson Crusoe), de ilyen pozitívan még senki nem állt hozzá a biztos és magányos halálhoz. Ugyanis Mark Watney nem csak hogy a legjobb botanikus és gépészmérnök, hanem a legoptimistább ember is azon a bolygón.
A könyv nem véletlenül lett bestseller, tökéletes alapanyag egy humoros hangvételű science fiction filmhez, amit ráadásul maga a nagy Ridley Scott rendezett! Persze néhányunk mégis feszengve ült be a moziterembe az Exodus és Prometheus árnyékában, de aggodalmunk alaptalan volt. Mivel a Mentőexpedíció remekül sikerült, a nézők 100%-a hatalmas vigyorral az arcán sétált ki a moziból, ami talán a stáblistának is köszönhető. Ugyanis a Mentőexpedíciót félig Magyarországon forgatták, így a magyar statiszták és Budapest egyes részeinek felfedezése néhány jelenetben igen csak szívmelengető volt. Meg hát ugye, a film nem csak, hogy nem dráma, de szinte vígjáték. A főszereplő kiemelkedő humorérzékkel rendelkezik, és ezt a karaktert Matt Damon tökéletesen hozza. Bármi negatív vagy rossz történt a szereplővel, egyszerűen mindenben megtalálta azt a kis jót is, ami továbblendítette a túlélés felé. És ezzel a hozzáállással szinte a néző is elhitte, hogy nem is olyan szar egy kietlen bolygón ragadni. És ez az amitől a film olyan jól sikerült. Viccesebb, mint bármelyik vígjáték, ami idén kijött, és mégis megfelelően összegyúrja mindezt a kellő mennyiségű drámával és feszültséggel.
Matt Damon hatalmasat alakított, de a többi szereplő is megállta a helyét. A NASA-nál szenvedő Kapoor szerepére Chiwetel Ejiofor meglepően jó választás volt (annak ellenére, hogy a könyvben a karakter indiai származású), Jeff Daniels az ellenszenves NASA igazgatóját hitelesen alakította, a csapat többi tagja (Jessica Chastain, Michael Peña, Kate Mara, Sebastian Sta és Aksel Hennie) valamint a kisebb mellékszereplők is emlékezetesek és kidolgozottak voltak. Nekik is meg kellett küzdeniük a lehetetlennek tűnő szituációkkal, kérésekkel és elvárásokkal, de valahogy ezt is sikerült humorral átitatva tálalni.
Persze nyilván nem az egész film móka és kacagás, amikor a drámai szituációk megkövetelték, akkor a színészgárda abban is hozta a maximumot. Voltak annyira feszült részek, hogy a néző lélegzetvisszafojtva várta a fejleményeket. Attól sem kell tartani, hogy nem látjuk majd Watney-n a magány és félelem pszichés hatásait: több alkalommal is a megtörés és az idegösszeroppanás határain egyensúlyoz. Tulajdonképpen másfél éven keresztül önmagához beszél: amellett, hogy ez egyfajta túlélési mechanizmus, azért a vége felé látjuk rajta, hogy kezd bekattanni. Valamint hozzátenném, hogy nekem kifejezetten tetszett, hogy nem találtak ki neki feleslegesen egy női szereplőt (kislány, feleség, bartánő, unokanővér, anyós), akiért a főhősnek majd megéri életben maradni. Örültem neki, hogy ilyen szempontból valóságos és élethű volt: valljuk be, mi sem szeretnénk meghalni, és nem kell az életben maradáshoz más, csak saját magunk és akaraterő. Milyen lenne már: "Jaj nincs kislányomon otthon, akkor meghalhatok, haha, viszlát kegyetlen világ!" (I'm looking at you, Interstellar).
Néhány tudományos pontatlanságtól eltekintve, amiket a spoiler-mentességre való tekintettel nem fogok részletezni, marsi MacGyver-ünk kalandozásai ésszerűen reális határokon belül maradt.
Összegezve tehát a Mentőexpedícióról bátran kijelenthető, hogy az év egyik legjobb filmje, ezért megtekintését mindenkinek ajánlom.
Értékelés: ✓ ✓ ✓ ✓
Járjatok moziba!
Nova
