Mielőtt bármit írnék, le kell szögezni, hogy a film műfaját tekintve űropera, mely a tudományos fantasztikum egyik alfaja. Jellemzője a lovagregényesség, és sajátossága, hogy a szereplők, csaták, hatalmak összecsapása és a látványvilág hangsúlyosabb, mint a mély mondanivaló. Lana és Andy Wachowski filmje ezeknek a jellemzőknek tökéletesen megfelel. Ennek fényében –szerintem- nem lett olyan rossz ez a film, mint ahogy egyes negatív kritikák állítják.
[A következő rész spoilereket tartalmazhat]
A Jupiter Felemelkedése alapvetően egy lenyűgöző, jól kidolgozott (bár néhol inkább összeollózottnak tűnő) univerzumot tár a szemünk elé, remek látványvilággal és technológiával. A történet szerint a Föld, sok ezer másik bolygóval egyetemben, egyike a gazdag űr-nemesek birtokainak, mely nemes családok egy nagy kooperációban működnek egymással galaxis-szerte. A bolygókat azért tartják, hogy embereket szaporítsanak, majd amikor a populáció túlnőtte önmagát, egyszerűen learatják őket. Génjeiket pedig az örök fiatalság forrásaként értékesítik. A filmünk középpontjában álló Abrasax család ezen befolyásos űrdinasztiák egyike, melyek tagjai ezer meg ezer évekig élnek a csodaszernek köszönhetően. Édesanyjuk meggyilkolása után azonban testvér-harc alakul ki anyjuk kedvenc bolygójáért, a Földért. Dolgukat megnehezíti Jupiter Jones, a fiatal takarítónő, akiről kiderül, hogy az Abrasax család fejének reinkarnációja. A trónkövetelés megelőzése érdekében a testvérek különféle módszerekkel igyekeznek eltenni a lányt láb alól. Szerencséjére azonban megjelenik Caine Wise, a genetikailag módosított vérfarkas-hibrid és (legtöbb esetben) megmenti ezekből a helyzetekből.
Sajnálatos módon, a világ aprólékossága ellenére a történetszál kidolgozatlan, olyan érzést kelt, mintha arra már nem lett volna elég idő. A koncepció jó, de a forgatókönyvből hiányzik valami, a karakterek (beleértve a főszereplőket is) pedig sosem válnak elég érdekessé ahhoz, hogy azonosulhassunk velük. Ami különös, ugyanis még a jelentéktelen mellékszereplőnek is érezhetően kidolgozott háttértörténetük van, valamiért mégis élettelennek és olykor nevetségesnek hatnak. A párbeszédek unalmasak voltak, a szerelmi szál pedig bárgyú, a „mondanivaló” pedig, nos…semmitmondó.
A színészválasztás parádés, mégis a rendezői munka és a bugyuta forgatókönyv miatt ez se nagyon emeli a film élvezhetőségét. Channing Tatum Cain Wise-ként elveszik a „több mint testőr” szerepben, Mila Kunis Jupitere rettenetesen flörtöl, viszont kellőképp határozott, de ugyanakkor naiv és legalább szereti az állatokat (főleg a kutyákat). Eddie Redmayne hozzá megszokottan jól adja a főgonoszt, a motivációit és múltját megértve pedig Balem érdekes karakter lehetett volna.
[spoiler vége]
Mégis, a Jupiter Felemelkedésének univerzuma kellőképp izgalmas ahhoz, hogy adjunk neki egy esélyt, és a látványos harcjelenetek, űrcsaták miatt érdemes megnézni moziban, 3D-ben.
Valamint azoknak is ajánlom, akik kicsit fogékonyabbak a filmben elrejtett Erich von Däniken féle mitológiai és vallási magyarázatokra, a furcsa, önmagát kifigurázó humorra és a steampunk, cyberpunk hangulatára. (Illetve, ha érdekel, hogy Sean Bean karaktere ezúttal megéri-e a film végét).
Értékelés: ✓✓
Járjatok moziba!
Nova